Amikor nem tudod nem megcsinálni
Fél év alatt talán sikerült megszáradni a számítógépem tintájának az utolsó írásomon. Hogy miért nem írtam azóta? Nem éreztem a vágyat, hogy írjak. Úgy éreztem, hogy minden, ami megfogalmazódott bennem, azt már leírták mások. Akárhányszor nekiálltam, nem találtam eredetinek a leírt szavakat. Most azonban olyasmi történt, amit nem tudok nem megírni, ami eredeti, mert velem történt, az én NAGY tapasztalásom, ünnepi csokrom, amelyet szeretettel nyújtok most át nektek.
Álmodtam
Utánfutós autóval kerestem a helyemet egy hatalmas parkolóház legfelső szintjén. Egész ügyesen betolattam a meglévő helyre, de egy leheletnyire találkozott a fallal az utánfutó hátulja. Előrébb gurultam pár centit, amikor a visszapillantó tükörből megláttam, hogy a találkozás helyén a vakolat egy darabban esett le a falról. Amikor kiszálltam a kocsiból, arra lettem figyelmes, hogy néhány méterrel odébb mély morajlással a plafonról esett le ugyanakkora darab. Aztán egyre több helyen, egyre közelebb hozzám, szakadozott a plafon. Kerestem a menekülési lehetőséget, futottam a másik irányba, ahogy csak bírta a lábam, de nem sokáig, mert előttem néhány méterre meg a padló szakadt be, s a mély ürességbe, a Niagara-vízeséshez hasonló erővel sodródott bele a vakolattal elkevert, sáros, mocskos víz.
Akkor megálltam, mert rájöttem, hogy nincs tovább. Nincs hova menekülnöm. Nem volt nehéz megállapítanom, hogy itt már csak a csoda segít, mert az én emberi megoldási lehetőségeimnek VÉGE. Ám ekkor utolért az isteni szikra, s eszembe villantotta, hogy a szeretet mindent megold. Biztos voltam benne, hogy ezt kell csinálnom, nem tudtam nem megcsinálni, hogy ne kiabáljam torkom szakadtából: SZERETET. És tényleg segített. Szerintem kitalálod Te is, hogy hogyan. Hát persze, felébredtem! Kiléptem onnan, ahol eddig voltam. Nem is akárhogyan. Amikor véget ért a lidérces álom, még ki sem nyitottam a szemeimet, még nem is tudatosult bennem, hogy mit álmodtam, első gondolatom az volt: A SZERETET TANÍTHATÓ.
Minden kérdésemre, amelyek az utóbbi időben felmerültek bennem a munkám során, választ kaptam ezzel a mondattal (álommal), ami csak egy mondat, de annál sokkal több: a HIT önmagamban, és abban, amit csinálok. Van értelme. A SZERETET tanítható, tanulható, mindenható; mindenki képes rá, ha engedi, hogy FELÉBRESSZÉK egója álmából.
Szeretettel: Házas Margit