Kedves Olvasó!
Elsőként szeretettel ajánlom figyelmedbe azt az írásomat, melyben ennek a blognak a keletkezési körülményeit mesélem el, és amelyet ide kattintva olvashatsz el:
Egy pedofil hálójában – Bepillantás Mezei Margaréta igaz történetébe
Enélkül is átlátható az az út, amelyen a kliens végigment, de ezzel együtt kerekebb a történet, melyet 3 részre osztottam. Ezen kívül semmit nem változtattam rajta, csak azokat a részeket, melyet nem tartottam helyesnek megosztani az olvasókkal, X-szel helyettesítettem, és további alrészekre bontottam a könnyebb olvashatóság kedvéért, valamint képekkel kiegészítettem.
„3/1. … Minden egy sorozattal kezdődött
– ami igaz is meg nem is…de vitathatatlan, hogy annak hatására jelentkeztem be az első csoportos családállításra Margóhoz. Korábban barátnőimtől hallottam már a családállításról, de annyira megfoghatatlan volt és őszintén nem is értettem, hogy hogyan lehet valaki születését “újrajátszani”, hogy mutatja be valaki az apámat vagy az anyámat úgy, hogy nem is ismeri, hogy dolgoz fel egy csoport egy témát, ha azt se tudja miről van szó?
Ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg bennem. Idegennek, távolinak és megfoghatatlannak tűnt, talán szkeptikus is voltam az egésszel kapcsolatban, de érdekelt, felkeltette a kíváncsiságomat, ami nem hagyott nyugodni. Mindig is tudtam, hogy az életem során szükségem lesz valamilyen segítő szakemberre, hiszen a gyermekkoromat nem csak a családon belüli erőszak, a parentifikáció, de az édesanyámmal és édesapámmal való rossz kapcsolat, kötődés hiánya is jellemezte.
Pár éve volt is egy olyan élethelyzet, ami miatt XXXXXXXXXX – hoz mentem, az akkori tudásommal úgy éreztem segít, később kellett rájönnöm, hogy mekkora további sebeket ejt az emberen, ha nem megfelelő szakembert választ. Hogyha a szakember azt mondja, hogy a sírásoddal manipulálsz és nárcisztikus vagy, mert az apád alkoholista, az nem oké. Na de Margó nem ilyen és nagyon örülök, hogy félretettem aggályaimat és elmentem hozzá. Margó maximálisan támogat, biztonságos, nyugodt, diszkrét, bátorító, inspiráló környezetet teremt…
Na de térjünk vissza az elejére ……. …………
Kedves Olvasó!
Bizonyára észrevetted, hogy egy módszer nevét X-ekkel helyettesítettem, mert a módszer nevéből könnyebben beazonosítható lenne az a segítő, akihez a kliens került. Ezt azért tettem, mert ennek a levélnek azért vállaltam a megjelenítését, hogy lássák mások, mi minden történHET az emberrel, amikor segítséget vesz igénybe, amikor bejelentkezik hozzám, és nem az, hogy ítéletet mondjak másról, akár kliens, akár szülő, akár pedofil, akár segítő.
Annak a tudatszintnek, amit képviselek, az az egyik alapvetése, hogy nem a másik emberen van a fókuszunk, csak azon az érzésen, amit kivált belőlünk, és nem vitatkozunk azzal, ami van, mert tudjuk, hogy annak az elménk számára felfoghatatlan módon, de valamiért így kellett történnie. Egyszer majd bővebben is írok a segítői munkáról, most nem szeretném elvinni a fókuszt a történetről. Még egyet azonban meg kell jegyeznem. Úgy tűnik, mintha ellentmondana az előzőeknek, pedig nem:
Én jelen pillanatban igénybe venném-e ennek a segítőnek a szolgáltatásait? Nem. Nem azért, amit a levélíróról tudok róla, hanem azért, mert azt érzem, hogy az utamnak ő MOST nem részese, nem érzem a hívást, nem érzem, hogy ott a helyem. Hogy miért érzem ezt, arról fogalmam sincs, és nem is érdekel. A lényeg, hogy Te is kedves Olvasó, menj, amerre érzed, hogy menned kell! Ha az én irányomból érzed a hívást, akkor írj nekem üzenetet a Kapcsolat részre kattintva!
3/2. „….. az első családállítás amin részt vettem egy sorozatnak volt köszönhető, aminek a címe “Egy másik énem”.
A sorozat bemutatja hogyan zajlik a nyílt családállítás, ami azt jelenti, hogy a jelenlévők tudják melyik családtag szerepét testesítik meg. Nagyon tetszett, ahogy ott a filmben oldódtak a blokkok, problémák, de ezzel szemben bennem megfogalmazódott, hogy nem szeretném, ha mindenki elé kellene tárnom, hogy kivel és milyen gondom van… Megnyugtatásként érkezett az információ, Margó zárt állítást csinál, a jelenlevőknek nem kell tudniuk miről van szó. Számomra ez megnyugtató volt, habár nem értettem, akkor ebből hogyan is fog történni bármi is, de éreztem, hogy nekem ott kell lennem a következő alkalmon, lesz, ami lesz.
Hiába cikázott ezer ok, hogy miért ne menjek. Mi lesz, ha olyan lesz ott akit ismerek? Mit fog szólni, hogy ott vagyok? Mi lesz, ha nem fogok ismerni senkit? Egyedül fogom érezni magam? Mi lesz, ha mások meglátják, hogy sírok? Mi lesz, ha rosszul csinálok valamit? Mi lesz, ha nem értem mit kell csinálni? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben, de próbáltam mindegyiket megbeszélni magammal.
Mindenki aki ott van, azért van ott, mert valamilyen problémája van, de legalábbis meg szeretne oldani valamit. Ez egy bizalmi helyzet. Teljesen rendben van, ha sírsz, ahogy az is teljesen rendben van, ha nem tudsz sírni. Egy csoportos állítás olyan, mint egy csoportos terápia, mindenki története hatással van rád, ahogy te is hatással vagy a többiekre. A következő félelmem ugye az volt, hogy mi lesz, ha nem tudom mit kell csinálni, vagy nem fogom érezni, amit érezni kell. Az a szerencse, hogy Margó annyira profin építi fel az alkalmakat, olyan biztonságot teremt, hogy ezen nem kell aggódnod. Ha nem érzel semmit, akkor nem kell érezned semmit, nem tudod elrontani. Minden aminek ott van a helye, megnyilvánul.
A nap egy ráhangoló beszélgetéssel indul akarva, akaratlanul mindig egy téma szerint, ezt követi a meditáció – tényleg ne aggódj azon, hogy nem tudsz meditálni, nem törökülésben kell “OM”-ozni, csupán csukott szemmel figyelni Margó szavaira. Ez segít elvinni ahhoz a személyes témához, Amivel neked az adott napon (elkövetkező időben) kell foglalkoznod. Én az első alkalom után családállítás-függő lettem, már ha létezik ilyen. A Shrekből ismert példa alapján a lelkünkben lévő problémák, olyanok mint a hagyma. Rétegről rétegre kell haladni, megoldani azokat. Ez mindenkinél egyéni, hogyan, milyen tempóban tudja feldolgozni, mi kerül felszínre.
Nekem számos téma volt ami felszínre került, olyan titkot tudtam elmondani Margónak, amit azelőtt és azóta sem senkinek. A témáim között nem csak családi traumák szerepeltek, ahogy Margó fogalmaz, ez nem csak család-és rendszerállítás, hanem lélekállítás. Ami segít abban, hogy a hétköznapokon jobban érezd magad, hogy ne haraggal tekints apádra, amiért nem volt jelen gyerekkorodban, hogy ne sajnálattal és szánalommal tekints anyádra, hogy nem tudott kilépni a bántalmazó kapcsolatából és gyerekként azt kellett nézned, hogy az alkoholista férje veri, hogy érezd azt, hogy feltétel nélkül is szerethető vagy, nem kell mindent kézben tartanod és jól csinálnod ahhoz, hogy értékes legyél.
Nekem ezekben segít az amit Margó csinál:
Gyógyítja a belső gyermekem, segít kapcsolódni a belső énemhez, segít bízni magamban, megnyugtat, biztat, támogat, bátorít. Nem kell agyalnod azon, hogy mi történt az állításon, mert felfoghatatlan, nem kell értened mi volt, csak élvezned a gyümölcsét, hogy jobban érzed magad, hogy megvan az eszközöd arra, hogyha a fejedben megjelenik a káosz… Köszönöm neked Margó, hálás vagyok érted és azért amit csinálsz!” ❤️
3/3. „… Gimnazistaként a sport miatt sokszor fájt a hátam, emiatt xxxxxxx-t javasoltak az orvosok. xxxxxx xxxxxxx xxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxx xxxxxx xxxxxx
Eleinte felépítette a bizalmat,
– habár a melltartót már az első alkalommal le kellett vennem,
– később a bugyim is, hiszen úgy nincs akadály a rehabilitáció közben…
– Közel fél éve járhattam, amikor hozzámért a kezével olyan helyen, ahol nem engedélyeztem azt.
– Kérte, hogy erről ne beszéljek senkinek, mert úgy sem értenék meg, ennek itt volt a helye és ideje. És én így tettem, nem beszéltem az esetről senkinek…évtizedekig…
– Miután megtörtént össze voltam zavarodva. Az, hogy erőszak történt próbáltam elhesegetni, hiszen amit velem tett, az nem fájt, nem éreztem rosszul magam, nem hatolt belém, de mégis volt valami, ami miatt nem éreztem helyesnek.
– Teljesen elrejtettem az agyam egy hátsó bugyrába és gondolni se mertem rá.
– De mégis megtaláltak azok a kérdések, hogy nálad nem probálkozott be? Többeknél próbálkozott, nem csak fiataloknál.
…. ezután többet nem jártam hozzá. A szexuális életemre nem volt hatással. De a családállítások és egy testi tünet hatására felszínre került. Felemelő volt ezt a titkot végre kidolgozni magamból.”
Kedves Olvasó!
Hogy mi lesz az elkövetőkkel, zaklatókkal? Azt rábízom a SORS-ra, a TEST- és Lélekhangolásnak csak és kizárólag a gyógyulásra váró érzésekhez van köze, és többek között ahhoz szolgál útravalóul, hogy a nők nyitottságuk függvényében elinduljanak az öntudatos közös női sors útján. És a férfiak is!
Ehhez bátran és szeretettel ajánlom a következő alkalmat:
Csoportos SZÉGYENTELENÍTŐ állítások – 2025.11.09. – Margaréta tér – A tiszta női tudatosság jegyében
Üdvözlettel: Házas Margit
Mezőtúr, 2025. 10. 24.