A kis Jézuska itt van a közelben, már ide látszik a karácsony. Ahogyan sorban egymás után gyulladnak meg a hit, a remény, az öröm, s legvégül majd jövő vasárnap a szeretet gyertyái, úgy nő az isteni jelenlétet szimbolizáló világosság. Az ünnepvárás mai, harmadik vasárnapja kiemelkedik a többi közül.

Ez az egyetlen alkalom, amikor az adventi koszorún lila helyett rózsaszín gyertyát gyújtanak a hagyomány szerint. Az édesanyát jelképezi, aki Fiút szült az emberiség örömére. Ezért a harmadik gyertya lett az öröm jelképe, a 3. vasárnap neve pedig örömvasárnap. Annak az örömnek a rendelt ideje van, amely Szűz Mária szívét is átjárta, a pásztorokat pedig a betlehemi bölcsőhöz vezette.

A karácsony ünnepére való várakozást, az arra való lelki felkészülés idejét, az adventet éljük most. A keresztény hívők várják Krisztus születését, a nem hívők pedig a szeretet megünneplésére készülnek; de a lényeg ugyanaz: Mindenki annak a földöntúli minőségnek a megtestesülésére vár, amelyet csak akkor érzékelünk, ha csendet engedünk a szívünkbe.

Ahhoz, hogy meghalljuk az üzenetét, le kell lassulnunk, el kell csendesedni, még akkor is, ha a jelenlegi közhangulat az ellenkezőjét akarja tőlünk, és legalább egy kis időre nem a tévét, és nem az önmagukat tömjénező emberek hangját, hanem a csend szavait hallgatjuk.

Jól várakozni csak hittel lehet. E folyamat során érdemes azon elmélkednünk, melyek a legfontosabb dolgok a számunkra, mi tesz minket igazán boldoggá, örömtelivé? Mit jelent számunkra a hit, a remény, az öröm, a szeretet?

Az ünnep attól ünnep, hogy más, mint a hétköznap. De ennek jegyében ne azon elmélkedjünk, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket ha megtennénk vagy megszereznénk, attól ünnepibb lenne-e az ünnep; hanem arra, vajon melyek azok a dolgok, amelyeket hogyha elengednénk, örömtelibb lenne az ünnep!

Mi mindent lehet elengedni? Például egy negatív érzést, amit már régóta dédelgetünk; el lehet engedni azt a megfelelési kényszert, hogy mindent mindig a családi szokásoknak megfelelően tegyünk; el lehet engedni a másoknak való ünnepi megfelelést, és megengedni az önmagunk öröméért való felelősségvállalást. Biztos, hogy el lehet engedni? Nem, nem biztos, de törekedni lehet arra, hogy először ne a karácsonyi színpadi kellékeknek adjunk helyet a házban, hanem a Jézuskának.

Amikor néhány héttel ezelőtt egyik reggel a férjem megkérdezte, hogy advent 3. vasárnapján ugyan megosztanék-e néhány ünnepi gondolatot saját cégünk, a Derby-túr Kft. nevében a város közösségével; én először egyáltalán nem éreztem örömöt, mert nem a lehetőséget, hanem a kipipálandó feladatot láttam benne.

„Hát figyelj, Drágám – mondta ő -, kettőnk közül Te vagy az, aki többet beszél, és Te vagy az is, aki szebben beszél, ki is csinálná más? Én tudom, hogy amit Te írsz, az nagyon jó és nagyon egyedi lesz, biztos vagyok benne, hogy nekem nagyon fog tetszeni. Nem beszélve arról, hogy ez a felkérés egy megtiszteltetés is a város részéről.”

– 2 –

A búcsúpuszi után sokáig jártak a fejemben férjem hízelgő mondatai, és hadakoztak azzal a startpisztollyal, amelyik el szokott dördülni anyai, sőt most már Dávid unokám révén nagyanyai fejemben, amikor közeledik a karácsony, és orvul lövöldözi felém azokat az éles lövedékeket, melyek előírják, mit kellene megtennem, hogy töööökéletes legyen a karácsony. Most akkor csak egy hiteltelen hangember vagyok, aki az elengedésről, megengedésről szépen tud beszélni, okos tanácsokat tud adni?

Vagy képes vagyok egy nem tökéletes, de elég jó ünnepi beszédet írni, előadni, és nem sok, de pont elég illatos süteményt, ételt az asztalra varázsolni, személyre szóló ajándékot csomagolni, adni, és csillogó fényeimmel feldíszíteni a lakást úgy, hogy közben a Jézuska sem ácsorog az ajtó előtt? Vagyis mindezt örömből, élvezetből és nem megfelelési kényszerből tenni?

Képes vagy! – válaszolta egy mélyről jövő, határozott belső hang a szívemben. Hogyne lennél képes! Hát nem emlékszel? Még akkor is képes voltál rá, amikor felnőttként egyetemre jártál, és tudtad, hogy a téli vizsgaidőszak közepette mennyi a pont elég karácsonykor. És láss csodát, egyik gyermeked sem veti a szemedre, hogy: „anya, tisztán emlékszem, mennyire rosszul éltem meg, hogy 2000 és 2001 karácsonyán sem tisztítottad meg az ablakokat, és még csak függönyt sem mostál. Na meg bejgli is csak Mamáéknál volt. Igaz, mi nem is szeretjük annyira, csak Te meg Apa.”

Ehelyett azt mondják: „szerettük a családi karácsonyokat, azt a fajta érzést adta, hogy olyan biztonságban vagyunk az örömünkkel együtt, itt és most semmi baj nem történhet velünk.” Aztán persze történt, többször is, mi sem vagyunk kivételek, mindenki megéli azt a sorsot, melyet neki szánt az Isten; pont az év utolsó hónapjaiban ment el örökre először a bátyám, jóval később apám, rá 1 évre anyám, és egyszer hajszál híján majdnem én is, de ez az életérzés akkor is él a nagycsaládi szívünkben, amikor a közös karácsonyozásra gondolunk.

Az a fajta most minden rendben van érzés, még akkor is, ha ez a külvilágban éppen nem így van, és csak egyszerűen, puhán elomlik bennünk a JÓ. Felnőttként ezt a puhán elomló JÓ érzést azon a karácsonyon éreztem a legerőteljesebben, amikor Gabriella lányommal voltam várandós. Mi voltunk ketten a megtestesült édes csoda, a háttérben egy karácsonyfával és egy csodálatos apával, egy Józseffel, aki nemcsak férjem és gyermekeim apja, hanem barátom, társam, szövetségesem az életben, és aki biztosította, hogy ez az érzés a végsőkig elmélyülhessen.

Azt, hogy mikor éreztem ezt a JÓ-t legutóbb, annak még a pontos dátumára is emlékszem. Nem örömvasárnap volt, hanem örömszombat, 2025.10.11-ének kora délutánja. Nem Szűz Mária volt jelen, hanem egy hús-vér örömanya. És a fiú, az én fiam, Máté nem a világra készülődött, hanem az esküvői öltönyének a felvételére azért, hogy méltó módon vehesse feleségül kedvesét, Ritát.

– 3 –

Szerintem az élet egyik legizgalmasabb eseménye, ha valami olyasminek lehetünk a részei, amit a legkevésbé sem értünk, és hiszem, hogy az egyik legnagyszerűbb dolog egy gyermek életében, ha a nemértés csodájával járó izgalmakat advent időszakában élheti meg. Én például sok mindent nem értettem gyermekként ebben az időszakban, tele voltam kérdésekkel:

1. Miért nem láthatom a Jézuskát?

2. Vajon a hozzánk nagyon közeli templomban tárolja a karácsonyfákat?

3. Hogyan tud bejönni éjszaka a kulcslyukon keresztül, és pláne hogyan hozza be a feldíszített fát?

4. Abban a templomban, ahova jártam hittanra, miért ez a csúnyácska gumibaba jelképezi a jászolban a Jézuskát? Akit a szomszéd néni néha Istenkének hív. Most akkor Istenke a neve vagy Jézuska? És most akkor ő kicsi baba vagy egy nagy csodatevő.

5. Ez a Jézuska vagy Istenke hol van akkor, amikor Attila a 2.b-ben a téli szünet után azt érzi, hogy hazudnia kell az osztálytársainak és a tanító néninek? Azt kell hazudnia, hogy nekiesett a kályhának karácsonykor, azért ilyen piros az arcának bal fele. És nem mondhatja el az igazságot: jól látjátok, ezek az én első számú Istenemnek, az apám tenyerének és ujjainak jól kivehető körvonalai az arcomon. És az Attila anyukájának miért kellett meghalnia Attila születésekor?

Az a mondás járja, hogy onnan tudod, hogy felnőttél, hogy olyan kérdéseket teszel fel, amire van válasz. Az előző kérdések közül természetesen sok mindenre tudom a választ, ez alapján felnőttem.

Ám a felnőtt létem során is találkoztam olyan élethelyzetekkel, történésekkel, amelyekre nem tudtam vagy nem tudok a mai napig magyarázatot találni a logikus agyammal, de akárhányszor rágondolok ezekre az érthetetlen kis és nagy csodákra, gyermeki izgalom és boldogság tölt el.

Mert ahogy már említettem: Szerintem az élet egyik legizgalmasabb eseménye, ha valami olyasminek lehetünk a részei, amit a legkevésbé sem értünk. És hiszem, hogy az egyik legnagyszerűbb dolog nemcsak egy gyermek, de egy felnőtt életében is, ha ezt a csodát, ezt az izgalmat advent időszakában élheti meg.

– 4 –

Búcsúzóul Reményik Sándor: Csendes csodák című versével kívánok Önöknek Örömökben, Csodákban, izgalmas kérdésekben gazdag, boldog ünnepeket!

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,;
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? – s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Mezőtúr, 2025. december 14.

Kovácsné Házas Margit

A Házas Margit adventi gondolatai – Mezőtúri Közösségi Ház – Örömvasárnap 2025.12.14. bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

Miért tűnik nehéznek a változás? Generációs mintáknak való megfelelés vagy önszeretet?

Bárki, aki elindul a változás útján, kisebb-nagyobb fokon érezni fogja a hűtlenség, az árulás érzését, mert attól, hogy a régi korlátozó családi mintázatok MÁRA meglazultak, és megnyílt a tér az önmegvalósításra; az ősi beidegződések arról, hogy mi a szeretet és a jóság, még zsigerileg élnek bennünk. A régi, társadalmi hierarchiára épülő családi mintázatok azon a szabályon alapultak: ha azt teszed, amit a közösség érdeke diktál, az mindenkinek jó lesz.

Minél inkább visszamegyünk az emberi létezés idővonalán, annál inkább érvényes, hogy a kontroll, a kiszámíthatóság, a szokás volt az emberi létezés záloga, mind társadalmi, mind családi szinten. Ha ezt figyelmen kívül hagyta valaki, az meglazította ugyan a csoporthoz tartozás kötelékét, de egyben a melegét is, és ez sokszor az életébe került. A társadalmilag meghatározott családi szabályok betartása adta a biztonság és a szeretve levés illúzióját. „Jó vagy, ha megfelelsz nekünk.” Ez a komfortzóna.

Szinte mindenki csapdába esik, amikor elindul az önmaga kiteljesedéséhez vezető úton. Velem is megtörtént. Tudod miért? Mert ha te valamit másként szeretnél csinálni, programozottan megjelennek benned azok az érzések, amelyek őseinkben is: a család és a társadalom megszégyenítő, sajnálatra, lelkiismeret-furdalásra építő ősi visszahúzó ereje, szélsőséges esetben a halálfélelem. Ez a félelemkeltő, megszégyenítő, sajnálatra épülő visszahúzó erő jobban sújtja a nőket, mint a férfiakat. Ezért is lett a 2026-os évem fő témája:

A női sebek tisztítása – 9 hónap utazás 2026-ban az önismeret terepén 

A mi gyermekeink, unokáink minél fiatalabbak, annál inkább mutatják, hogy egyáltalán nem hajlandóak élni úgy, ahogy a felmenőik. DE attól, hogy erősebb az igény erre, még nem látják meg automatikusan az ÚJ létezési módhoz vezető utat. Hogyan lesz meg? Ha változni szeretnénk – mert meghoztuk a döntést, hogy úgy nem szeretnénk élni, ahogy eddig -, akkor először is keresnünk kell egy olyan közösséget, ahol támogatnak bennünket az önmegvalósításban, ahol a generációs mintáknak való megfelelés helyett akkor érezzük JÓ-nak magunkat, ha JÓ kapcsolatban vagyunk magunkkal, akármit érzünk.

„Érezhetem rossz lánynak magam, de megvan a belső szabadságom.” Ez nem azt jelenti, hogy bármit megtehetek, hanem merem azt választani, amit a szívem diktál, akkor is, ha mások azt nem tartják jónak.

A segítő csoport, amelyhez csatlakozunk, amelyben bízunk, képes a zsigeri visszahúzó erőkkel szemben megtartani az utunkon addig, amíg félelmeink ellenére végre képesek vagyunk INTIM szeretetkapcsolatban lenni azzal a természetes Nővel, aki már nem megfelelni akar, hanem az önszeretetre és arra az energetikai csomagra alapozva éli az életét, mely születése óta benne van, és amelynek kiteljesítésére született.

Ehhez a legnagyobb erő az érzelmeink megélésében van. Merjük beleengedni magunkat azokba az érzésekbe, ami a változással jár, de ne keverjük össze ezt az érzelmekben való öncélú tocsogásban.  Minél mélyebbre merülünk az elfojtott érzelmek, a lélek kútjában, minél inkább rá merünk látni az árnyékrészeinkre, és megéljük az ezzel kapcsolatos érzéseinket, annál mélyebbre eresztjük a gyökereinket. Ezzel párhuzamosan olyan belső stabilitásra teszünk szert, mely azon magaslatokba tud repíteni, ahol a dolgok önmaguktól kitisztulnak.

 Az út a valódi mélység;

a pokol, amit megjártál, valójában az transzformál.

„add nekem mindazt, ami vagy! Félelmeid, fájdalmaid sem rettentenek. Elbírom könnyeidet … (LR)”

Az eseménysorozatról való HÍR-ről, a jelentkezés konkrét feltételeiről, részleteiről a linkre kattintva olvashatsz:

A női sebek tisztítása – 1. alkalom: Az Anyaseb 2026. 01. 11.

Üdvözlettel: Házas Margit
Mezőtúr, 2025.11.21.

A Mi a komfortzóna? Miért tűnik nehéznek a változás? bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

Kedves Olvasó!

A női sebek tisztítása nem cuki kis nőcskèk könnyű sétája lesz a parkban, de mindent elkövetek, hogy a lelki folyamatok a legszeretetteljesebben zajlódjanak abban a csak kizárólag nőkből álló térben, melyet 2026-ban megnyitok számotokra. A tér mindig segít meglátni azt, amit magad elől is eltitkolsz. A kérdés csak az, elég érett vagy-e ehhez a látáshoz, vagy ragaszkodsz továbbra is ahhoz a képhez, amit gondolsz magadról és a problémáidról. Ebben a térben valódi INTIMITÁST fogsz tapasztalni, ahol bármi, amit érzel, az rendben van, akár szégyen, akár harag, akár sajnálat, lelkiismeret-furdalás stb. Szeretettel ajánlom az általam megteremtett teret minden NŐTÁRSAMNAK, mert tudom, hogy az önmagunkkal szembeni őszinteségnél nem létezik nagyobb segítség.

Ez a programsorozat nem tűzoltásra való és felszínkapargatásra, hibáskeresésre, ahol egy alkalom „térben fürdőzés” után várjuk a csuda nagy megvilágosodást, kivirágzást. Ha jössz, akkor szükséged lesz türelemre, kitartásra, és arra is, hogy felvállald a kényelmetlen helyzeteket nemcsak az egyes alkalmakkor, hanem az egyes alkalmak között is, és 100 %-os felelősséget vállalj a változásért.

Elsődleges célom, hogy egy viszonylag állandó női körrel dolgozzak együtt a 2026-os évben, másodlagos pedig az, hogyha egy-két alkalomra is bejelentkezik valaki, az egyedül is tegyen önmagáért, és továbbra is maradjon nyitott a saját szemléletváltozásával kapcsolatban. Valódi változást csak az érhet el, aki tudatosan vág bele egy-egy megmérettetésbe, ami ismeretlen számára. De ezt napról napra tudatosan megteszi. Lelkesedni könnyű, szokássá alakítani azt, amit szeretnénk tapasztalni az életünkben, ahhoz nagyobb tudatosságra, önbefektetésre van szükség.

Az eddig leírtak alapján, akkor jelentkezz, ha képes vagy  időt, pénzt, fáradtságot fordítani a belső önmunkára! Ez egy hatalmas szemléletváltás lehetőségét adja az életedben, mely félelmek, fájdalmak, könnyek stb. megélésével is járhat. Mit kapsz cserébe? Azt az önmagadat, aki mindig is benned volt, de a családi-társadalmi minták szorításában képtelen voltál észrevenni, kivirágoztatni. Női lelked szabadságát. Szabadon virágozhatsz!

„Az élet csupán egy lehetőség a fejlődésre, a virágzásra, arra, hogy valóban legyél. Az élet önmagában üres: ha nem vagy elég kreatív, nem tudod megtölteni beteljesüléssel. A szívedben ott van egy dal, amit el kell énekelned, egy tánc, amit el kell táncolnod, de ez a tánc láthatatlan, és a dalt még csak nem is hallottad eddig. Lényed legbenső magjában van mélyen elrejtve. A felszínre kell hozni, ki kell fejezni. Ez az „önmegvalósítás”. De ritka az olyan ember, aki az életét növekedéssé változtatja, aki az életét az önmegvalósítás hosszú utazásává alakítja át, aki azzá lesz, akivé lennie kell.” (Osho)

Fontos, hogy az eseménysorozatot nem a feminizmus talajára építem, hanem az emberi belső szabadság elsődlegességére. Én szeretem a férfiakat is, ha férfi lennék, elsődlegesen a férfi seb tisztítása lenne a célom. De ebben az esetben is az anyasebbel kellene kezdeni, mert minden ember kapcsolati mintája, legyen az férfi vagy nő, a saját édesanyjával való kapcsolatára épül. Érted már, miért fontos egy férfi oldaláról, hogy minden erőbedobással támogassa a nőt, biztonságot nyújtson, amikor az gyermeket vár, szül vagy otthon neveli a gyermeket? Mert az apa-gyermek kapcsolat is az anya-gyermek kapcsolatra épül.

Én szeretek nő lenni, örülök, hogy nő és egyben anya, sőt „nagy”anya is lehetek. Ha egy nőt is hozzásegítek a belső szabadságához, értékességérzetéhez, önbecsüléséhez, az a hozzá fűződő férfiakat is képes emelni. Az, hogy egy férfi emelkedik-e ennek következtében vagy sem, az sok mindentől függ, de a tér megteremtődik számára. A változás generációs mintázatairól a későbbiekben a linkre kattintva olvashatsz bővebben, ha érdekel:        Mi a komfortzóna? Miért tűnik nehéznek a változás?

Az 1. alkalom időpontja: 2026.01.11. Témája: Az anyaseb

Új mintázatokat létrehozni sosem sétagalopp, de ha megjelent benned egy mély belső igény arra, hogy érvényre juttasd saját női egyediségedet, belső igazságodat, megtörd a szokásos, de téged akadályozó női családi mintázatokat, akkor az első és a legfontosabb – mi más is lenne – , mint a ranglétrán eggyel fölöttünk álló nő, az anyánkhoz fűződő kapcsolatunk megvizsgálása, hogy mekkora benne a támogató erő. Néha nagyon nem az, mint amit gondolunk róla. Ezért kezdünk az anyasebbel 2026.01.11-én. Az eseménysorozat további tervezett időpontjait és témalehetőségeit, valamint az első eseményről szóló HÍR-t a linkre kattintva olvashatod:

A női sebek tisztítása – 1. alkalom: Az anyaseb 2026.01.11.

Várlak szeretettel!
Házas Margit
Mezőtúr, 2025. 11. 19.

A A női sebek tisztítása – 9 hónap utazás 2026-ban az önismeret terepén bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

Kedves Olvasó!

Elsőként szeretettel ajánlom figyelmedbe azt az írásomat, melyben ennek a blognak a keletkezési körülményeit mesélem el, és amelyet  ide kattintva olvashatsz el:

Egy pedofil hálójában – Bepillantás Mezei Margaréta igaz történetébe

Enélkül is átlátható az az út, amelyen a kliens végigment, de ezzel együtt kerekebb a történet, melyet 3 részre osztottam. Ezen kívül semmit nem változtattam rajta, csak azokat a részeket, melyet nem tartottam helyesnek megosztani az olvasókkal, X-szel helyettesítettem, és további alrészekre bontottam a könnyebb olvashatóság kedvéért, valamint képekkel kiegészítettem.

„3/1.  … Minden egy sorozattal kezdődött

– ami igaz is meg nem is…de vitathatatlan, hogy annak hatására jelentkeztem be az első csoportos családállításra Margóhoz. Korábban barátnőimtől hallottam már a családállításról, de annyira megfoghatatlan volt és őszintén nem is értettem, hogy hogyan lehet valaki születését “újrajátszani”, hogy mutatja be valaki az apámat vagy az anyámat úgy, hogy nem is ismeri, hogy dolgoz fel egy csoport egy témát, ha azt se tudja miről van szó?

Ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg bennem. Idegennek, távolinak és megfoghatatlannak tűnt, talán szkeptikus is voltam az egésszel kapcsolatban, de érdekelt, felkeltette a kíváncsiságomat, ami nem hagyott nyugodni. Mindig is tudtam, hogy az életem során szükségem lesz valamilyen segítő szakemberre, hiszen a gyermekkoromat nem csak a családon belüli erőszak, a parentifikáció, de az édesanyámmal és édesapámmal való rossz kapcsolat, kötődés hiánya is jellemezte.

Pár éve volt is egy olyan élethelyzet, ami miatt XXXXXXXXXX – hoz mentem, az akkori tudásommal úgy éreztem segít, később kellett rájönnöm, hogy mekkora további sebeket ejt az emberen, ha nem megfelelő szakembert választ. Hogyha a szakember azt mondja, hogy a sírásoddal manipulálsz és nárcisztikus vagy, mert az apád alkoholista, az nem oké. Na de Margó nem ilyen és nagyon örülök, hogy félretettem aggályaimat és elmentem hozzá. Margó maximálisan támogat, biztonságos, nyugodt, diszkrét, bátorító, inspiráló környezetet teremt…

Na de térjünk vissza az elejére ……. …………

Kedves Olvasó!

Bizonyára észrevetted, hogy egy módszer nevét X-ekkel helyettesítettem, mert a módszer nevéből könnyebben beazonosítható lenne az a segítő, akihez a kliens került. Ezt azért tettem, mert ennek a levélnek azért vállaltam a megjelenítését, hogy lássák mások, mi minden történHET az emberrel, amikor segítséget vesz igénybe, amikor bejelentkezik hozzám, és nem az, hogy ítéletet mondjak másról, akár kliens, akár szülő, akár pedofil, akár segítő.

Annak a tudatszintnek, amit képviselek, az az egyik alapvetése, hogy nem a másik emberen van a fókuszunk, csak azon az érzésen, amit kivált belőlünk, és nem vitatkozunk azzal, ami van, mert tudjuk, hogy annak az elménk számára felfoghatatlan módon, de valamiért így kellett történnie. Egyszer majd bővebben is írok a segítői munkáról, most nem szeretném elvinni a fókuszt a történetről. Még egyet azonban meg kell jegyeznem. Úgy tűnik, mintha ellentmondana az előzőeknek, pedig nem:

Én jelen pillanatban igénybe venném-e ennek a segítőnek a szolgáltatásait? Nem. Nem azért, amit a levélíróról tudok róla, hanem azért, mert azt érzem, hogy az utamnak ő MOST nem részese, nem érzem a hívást, nem érzem, hogy ott a helyem. Hogy miért érzem ezt, arról fogalmam sincs, és nem is érdekel. A lényeg, hogy Te is kedves Olvasó, menj, amerre érzed, hogy menned kell! Ha az én irányomból érzed a hívást, akkor írj nekem üzenetet a Kapcsolat részre kattintva!

3/2. „….. az első családállítás amin részt vettem egy sorozatnak volt köszönhető, aminek a címe “Egy másik énem”.

A sorozat bemutatja hogyan zajlik a nyílt családállítás, ami azt jelenti, hogy a jelenlévők tudják melyik családtag szerepét testesítik meg. Nagyon tetszett, ahogy ott a filmben oldódtak a blokkok, problémák, de ezzel szemben bennem megfogalmazódott, hogy nem szeretném, ha mindenki elé kellene tárnom, hogy kivel és milyen gondom van… Megnyugtatásként érkezett az információ, Margó zárt állítást csinál, a jelenlevőknek nem kell tudniuk miről van szó. Számomra ez megnyugtató volt, habár nem értettem, akkor ebből hogyan is fog történni bármi is, de éreztem, hogy nekem ott kell lennem a következő alkalmon, lesz, ami lesz.

Hiába cikázott ezer ok, hogy miért ne menjek. Mi lesz, ha olyan lesz ott akit ismerek? Mit fog szólni, hogy ott vagyok? Mi lesz, ha nem fogok ismerni senkit? Egyedül fogom érezni magam? Mi lesz, ha mások meglátják, hogy sírok? Mi lesz, ha rosszul csinálok valamit? Mi lesz, ha nem értem mit kell csinálni? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben, de próbáltam mindegyiket megbeszélni magammal.

Mindenki aki ott van, azért van ott, mert valamilyen problémája van, de legalábbis meg szeretne oldani valamit. Ez egy bizalmi helyzet. Teljesen rendben van, ha sírsz, ahogy az is teljesen rendben van, ha nem tudsz sírni. Egy csoportos állítás olyan, mint egy csoportos terápia, mindenki története hatással van rád, ahogy te is hatással vagy a többiekre. A következő félelmem ugye az volt, hogy mi lesz, ha nem tudom mit kell csinálni, vagy nem fogom érezni, amit érezni kell. Az a szerencse, hogy Margó annyira profin építi fel az alkalmakat, olyan biztonságot teremt, hogy ezen nem kell aggódnod. Ha nem érzel semmit, akkor nem kell érezned semmit, nem tudod elrontani. Minden aminek ott van a helye, megnyilvánul.

A nap egy ráhangoló beszélgetéssel indul akarva, akaratlanul mindig egy téma szerint, ezt követi a meditáció – tényleg ne aggódj azon, hogy nem tudsz meditálni, nem törökülésben kell “OM”-ozni, csupán csukott szemmel figyelni Margó szavaira. Ez segít elvinni ahhoz a személyes témához, Amivel neked az adott napon (elkövetkező időben) kell foglalkoznod. Én az első alkalom után családállítás-függő lettem, már ha létezik ilyen. A Shrekből ismert példa alapján a lelkünkben lévő problémák, olyanok mint a hagyma. Rétegről rétegre kell haladni, megoldani azokat. Ez mindenkinél egyéni, hogyan, milyen tempóban tudja feldolgozni, mi kerül felszínre.

Nekem számos téma volt ami felszínre került, olyan titkot tudtam elmondani Margónak, amit azelőtt és azóta sem senkinek. A témáim között nem csak családi traumák szerepeltek, ahogy Margó fogalmaz, ez nem csak család-és rendszerállítás, hanem lélekállítás. Ami segít abban, hogy a hétköznapokon jobban érezd magad, hogy ne haraggal tekints apádra, amiért nem volt jelen gyerekkorodban, hogy ne sajnálattal és szánalommal tekints anyádra, hogy nem tudott kilépni a bántalmazó kapcsolatából és gyerekként azt kellett nézned, hogy az alkoholista férje veri, hogy érezd azt, hogy feltétel nélkül is szerethető vagy, nem kell mindent kézben tartanod és jól csinálnod ahhoz, hogy értékes legyél.

Nekem ezekben segít az amit Margó csinál:

Gyógyítja a belső gyermekem, segít kapcsolódni a belső énemhez, segít bízni magamban, megnyugtat, biztat, támogat, bátorít. Nem kell agyalnod azon, hogy mi történt az állításon, mert felfoghatatlan, nem kell értened mi volt, csak élvezned a gyümölcsét, hogy jobban érzed magad, hogy megvan az eszközöd arra, hogyha a fejedben megjelenik a káosz… Köszönöm neked Margó, hálás vagyok érted és azért amit csinálsz!” ❤️

3/3. „… Gimnazistaként a sport miatt sokszor fájt a hátam, emiatt xxxxxxx-t javasoltak az orvosok. xxxxxx xxxxxxx xxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxx xxxxxx xxxxxx

Eleinte felépítette a bizalmat,
– habár a melltartót már az első alkalommal le kellett vennem,
– később a bugyim is, hiszen úgy nincs akadály a rehabilitáció közben…
– Közel fél éve járhattam, amikor hozzámért a kezével olyan helyen, ahol nem engedélyeztem azt.
– Kérte, hogy erről ne beszéljek senkinek, mert úgy sem értenék meg, ennek itt volt a helye és ideje. És én így tettem, nem beszéltem az esetről senkinek…évtizedekig…
– Miután megtörtént össze voltam zavarodva. Az, hogy erőszak történt próbáltam elhesegetni, hiszen amit velem tett, az nem fájt, nem éreztem rosszul magam, nem hatolt belém, de mégis volt valami, ami miatt nem éreztem helyesnek.
– Teljesen elrejtettem az agyam egy hátsó bugyrába és gondolni se mertem rá.
– De mégis megtaláltak azok a kérdések, hogy nálad nem probálkozott be? Többeknél próbálkozott, nem csak fiataloknál.

…. ezután többet nem jártam hozzá. A szexuális életemre nem volt hatással. De a családállítások és egy testi tünet hatására felszínre került. Felemelő volt ezt a titkot végre kidolgozni magamból.”

Kedves Olvasó!

Hogy mi lesz az elkövetőkkel, zaklatókkal? Azt rábízom a SORS-ra, a TEST- és Lélekhangolásnak csak és kizárólag a gyógyulásra váró érzésekhez van köze, és többek között ahhoz szolgál útravalóul, hogy a nők nyitottságuk függvényében elinduljanak az öntudatos közös női sors útján. És a férfiak is!

Ehhez bátran és szeretettel ajánlom a következő alkalmat:

Csoportos SZÉGYENTELENÍTŐ állítások – 2025.11.09. – Margaréta tér – A tiszta női tudatosság jegyében

Üdvözlettel: Házas Margit

Mezőtúr, 2025. 10. 24.

A A PEDOFÍLIA igaz természete – Mezei Margaréta szégyentelenítő útja bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

• Ha van benned egy érzés, amikor valójában semmi okod rá, hogy ezt érezd, az valójában egy emlék. Ez a tudattalanodban lévő emléklenyomat akadályoz meg később abban, hogy újra ugyanabba a helyzetbe kerülj, vagy úgy viselkedj, mint amikor átélted. Ezért így inkább elkerülöd, mert nem szeretnéd újra megtapasztalni ezt a kellemetlen érzést.

• Ám a sok közül van egy, amely a legalattomosabb, a leglebilincselőbb, mert a legmélyebben befészkelheti magát a sejtjeidbe, és szinte csak akkor tudod felismerni, ha olyan helyzetben kezded el érezni, amikor villámcsapásszerű lesz a felismerés: semmi okod rá, hogy ezt érezd!

Én elneveztem, bilincs, bilincs, RÁCS – érzésnek, és ez az az érzés , amelyikre mind a 13+1 állítás igaz:

• a legerősebb lakattal zárja le a fájdalomtestünk kapuját,
• a legmélyebben gyökerező érzelmi bilincs,
• az egyik legnehezebb emberi tapasztalatunk,
• a leginkább akadályozza az élet élvezetét, a belső szabadság felismerését,
• létrejöttéhez nem szükségesek traumatikus események (mert ha konfliktusok és feszültségek között kellett felnőnünk, ha kirekesztettek, gúnyt űztek belőlünk kortársaink, vagy ha családunk miatt valahogy nagyon másnak, kívülállónak éreztük magunkat, akkor is kialakulhat ez az érzés),
• a testben is a legnehezebben beazonosítható, hiszen teljesen lezsibbaszt, lefagyaszt,
• ha mérgezővé válik, akkor nagyban torzítja önmagunkhoz való viszonyunkat,
• olyan lehetőségektől foszt meg, amelyeket nagy ívben elkerülünk, de valójában vágyunk rá,
• ha állandósul bennünk, akkor ezen a negatív érzelmi szűrőn keresztül fogjuk szemlélni életünk minden történését, és azt hisszük, hogy bennünk van valami mélységes hiba,
• rokonságban áll a bűntudattal, de amíg ennek egy konkrét oka van, tehát tudjuk, hogy korrigálható ( esélye van annak, hogy jóvátegyük), addig a kérdéses érzéssel kapcsolatos gondolat nem egy cselekvést, hanem önmagunkat minősíti: pl. én az vagyok, aki értéktelen, hibás, rossz, valami baj van velem stb.
• olyan, mintha folyton árnyékban élnénk, és nem mernénk kimenni a napfényre, mert akkor mások  rájönnek, hogy rosszak, romlottak, értéktelenek stb. vagyunk,
• mivel leplezni szeretnénk ezt az érzést, így állandó megfelelési kényszerben élünk,
• A természeténél fogva nem engedi, hogy megosszuk másokkal, és így a legnehezebb rámutatnunk, gyógyítanunk, segítséget kérnünk.

• 13+1. Önmagunk állandó letagadása viszont felemészt, és nemcsak a külvilágtól, hanem saját értékes önmagunktól is egyre távolabb kerülhetünk. Pontosan ez az, amiért ezzel a bilinccsel, a

•  SZÉGYEN

• bilincsével  nehéz élni. De ha erre az érzésre sikerül rálátni, sikerül újra felvenni a kapcsolatot azzal az önmagunkkal, akik mi tulajdonképpen vagyunk az emlékeinkhez kapcsolódó érzés nélkül, akkor a legnagyobb változást is hozhatja az életünkbe. 

• Mi a legsúlyosabb következménye annak, ha  nem kérünk segítséget? Kivérzik belőlünk az ÖNBECSÜLÉS. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen SIKER-t  érünk el az életben, képtelenek leszünk azt átérezni, vagy csak ideiglenesen, mert a szívünk üres. Marad az önsorsrontás: alkohol, kábítószer, betegségek, bántalmazó kapcsolatok, bulímia, anorexia  stb.

Üdvözlettel: Házas Margit

Mezőtúr, 2025. 10.07.

A A mérgező szégyen – Bilincs, bilincs, rács! bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

Ki az, aki 20 évig tanul karatézni, hogy megvédhesse magát, erre a verekedés elején lelövik?

Hát Te vagy az! Az a Te, akit önmagadként ÉNnek gondolsz.

Olvasd tovább, és meg fogod érteni, miért!

Ha mégsem értenéd meg, ne csinálj belőle problémát!

Attól még intuitívan felfoghatod ennek az írásnak a lényegét!

Ne törekedj tehát a megértésre, amire neked szükséged van, az meg fog érkezni hozzád!

Ha bármit meg akarsz oldani az életedben, először szembe kell nézned ítélkezés nélkül azzal az érzéssel, amit az ezzel kapcsolatos gondolataid kiváltanak belőled!  Ez veszélyes – mondja a gondolat – , és igaza is lesz  addig, amíg rá nem jössz ennek ellenkezőjére: A veszélyesnek, negatívnak gondolt érzés nem akar megsemmisíteni, csak azt akarja, hogy FIGYELJ RÁ, fogadd el, engedd, hogy legyen, és ne ítéld meg!  Egyszerűen csak van, nem akar bántani.

Ha az él benned hitként, hogy ez borzalom, akkor borzalmasnak fogod megélni, és állandóan félni fogsz tőle. Addig, amíg ez a hited él, addig Te nem fogsz segítséget kérni. De ha olyan élethelyzetet élsz meg, amikor azt mondod, hogy így nem lehet élni, ennél még a halál is jobb, akkor ennek sokkal nagyobb az esélye.

Mi az a fájdalomtest?

Ő egy csapdába esett életenergia, ami a múltban elszenvedett érzelmi fájdalmakból épül fel, és egyben egy benned szunnyadó energetikai mező. A fájdalomtest aktiválódását bármi kiválthatja, különösen, ha az esemény összecseng a múltban már átélt fájdalommintáddal. A fájdalmadnak két szintje van: az a fájdalom, amelyet most hozol létre, illetve a múltból származó fájdalom, amely még mindig az elmédben és a testedben él.

Amíg nem tudsz hozzáférni a most erejéhez, azaz nem tudod, hogyan kapcsolódj jól önmagadhoz, addig minden érzelmi fájdalmad, amelyet most átélsz, egybeolvad a múltban fölgyülemlett, már benned lévő fájdalommal. Ha például egy párkapcsolat végén nem nézel rá azokra az érzésekre, melyeket az kiváltott benned, és csak a saját igazságodat keresed, valamint csak panaszkodsz róla, sajnáltatod magad, akkor a jelen fájdalma hozzá fog csapódni a múlt fájdalmához, és a következő párkapcsolat már ezzel a nehezebb táskával indul.

Amíg nem látsz rá a fájdalomtestedre, addig neked nincs választási lehetőséged életed bizonyos területein.  Senki nem választ magának működési zavart, fájdalmat, elmebajt, öngyilkosságot. Te sem, ezért felesleges magadat okolnod az életedben jelenlévő problémákért. Mást meg főleg nem! Ezek azért adódnak elő mégis, mert az elméd beidegződött mintái irányítják az életedet, és az ennek megfelelő fájdalomtestet cipeled.

Ahhoz, hogy valóban élni tudj, emlékeztetni kell magadat a bőröndöd nélküli valódi lényedre, az igazi önmagadra, és kapcsolódnod kell hozzá. Felismerni, azonosítani, hogy mit érzel, és engedni, hogy ennek az érzésnek helye legyen benned. Ez nem könnyű, de felnőttként is megtanulható, hogyan kapcsolódjunk a belső világunkhoz, még akkor is, ha gyerekkorunkban senki sem kapcsolódott hozzánk így, senki nem jelezte, hogy fontos, amit átélünk. És tudod miért nem jelezte? Mert ő sem tudta, hogyan kell.

Gyermekként elszenvedett fájdalmaidat annak a világnak a tudattalansága okozta, amelybe beleszülettél. Ha azok közé tartozol, akiknek problémájuk van a szüleikkel, akkor jelenleg is azt hiszed, hogy volt választásuk, hogy másképp is viselkedhettek volna. Ha erre építed az életedet, akkor éhes szellem maradsz, akinek soha, semmi sem lesz elég.

Mi a célja az elmének, a gondolatnak?

Nem akar direkt rosszat, egyszerűen az; ami. Egy túlélőprogram, egyfajta önvédelmi mechanizmus.  Ha megjelenik egy negatívnak ítélt érzés, azt a saját érdekében azonnal lefojtja, belassítja ez a működési program, vagyis elkezd a gondolat gondolkodni az érzés elkerüléséről.

Ha bekapcsol a kliens elméje, azt onnan lehet észre venni, hogy attól kezdve mindent tudni akar, mindent meg akar érteni. Tagadásban lesz az érzéssel, de ez nem baj. Amit nem bír még el, azt nem is fogja megtapasztalni, mert nincs itt az ideje.

Az is rendben van, ha első alkalommal éppen csak rá tudsz nézni ajtón keresztül a fájdalomtestedre, mert az elméd fenyegetően egyből csípőre teszi a kezét, és az is rendben van, ha rögtön elárasztanak a heves érzelmek! De ne gondold, hogy az érzés megélése váltja ki belőled ezt!  Annak az ajtónak a szétrobbanása, amelyik ellentartotta a rossznak megítélt érzést. Ami miatt nem volt arra energiád, hogy kiteljesítsd azt, amire születtél, mert az ajtó lelakatolásával voltál elfoglalva, amelyre láthatatlan tintával bevésted:

„Ezt még egyszer nem akarom érezni.”

Pedig DE! Emlékeztet egyszer csak a belső lényed, mert ez a továbblépésed záloga! Ám a lelki munka  nem az érzésben való tocsogást, picsogást, érzésekben való vájkálást jelenti, hanem a fájdalomtestedre való tudatos ránézést, egyfajta csendes együttérző rálátást. A csend azt jelenti, hogy a gondolat nincs érintve, nem minősítünk valamit jónak vagy rossznak. Ekkor egy magasabb tudatosság jelenik meg, amelyet jelenlétnek nevezünk, ahol fájdalomtested tanúja vagy megfigyelője lehetsz.

Olyan energiatér alakul ki, ahol minden automatikusan megjelenik, és a helyére igazodik azáltal, hogy nem ítéljük meg, csak megéljük.  Ennek a térnek a zavartalan működése a segítő feladata, jelen esetben Margaréta tere.

A lelki munka a Margaréta térben nem egy csinálás, inkább egy kivárásnak nevezném. Ha megengedésben vagy az elméd által – ezt a folyamatot segíti a reggeli kezdő meditáció a csoportos programok elején -, akkor a kapu nyílik, és azok az érzések kerülnek átlátásra, amelyek eddig tudattalanul rejtve voltak.

Minél inkább kifejezheti magát az érzés pont úgy, ahogy van, tehát egy ítéletmentes őszinte tiszta látás által, akkor apránként egyre inkább csökken az ellenállás a saját fájdalomtesteddel szemben. Azt, hogy hogyan történik meg a helyreigazodás ezáltal, azt nem tudjuk felfogni, mert ez nagyon mély szinten zajlik.

Amit biztosan tudok

Soha nincs vége az önfelismerésnek, mint ahogy az élet is végtelen formában éli önmagát. De a fájdalomtesttel való szembenézés egyre erőtlenebbé teszi a múltat benned, és mélyen megérted, hogy semmilyen korábbi cselekedeted, és semmi, amit valaha is veled tettek, a legkevésbé sem érintheti meg VALÓDI LÉNYED ragyogó lényegét, a szeretetet. Olyan érzelmi világok nyílnak meg, amelyekről nem is tudtad, hogy léteznek. Hogy pontosan mikor, azt senki nem tudhatja. A segítő sem.

A Mi az a FÁJDALOMTEST? bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

Amikor bejelentkezik valaki egy csoportos Test- és Lélekhangolásra, az mindenképpen a hatása alá kerül. Van, amikor ez a hatás elég ahhoz, hogy megoldódjon a problémája vagy egyáltalán tisztán lásson, hogy mi a következő lépés az ügyében. Ám a legtöbb esetben ez nem így van, tehát fontos, hogy a rögzített záróképet, oldómondatot, vagy másként KÓD-ot továbbra is szkennelje ahhoz, hogy a változás megtörténhessen, a továbbhaladást elzáró kő el tudjon mozdulni a helyéről.

Azért, hogy ez a kód könnyedebben kerüljön beírásra, és támogassam az otthoni egyéni munkát, az az isteni ötletem támadt, hogy a gyógyító kód nevű módszert (amit egyedül is tudsz alkalmazni) hozzákapcsolom a Test- és Lélekhangolás kódjához.

Minden módszernek, így a gyógyító kódnak is az a váza, hogy a félelem alapú programozottságunkat cseréljük le egy szeretet alapú programozottságra. A gyógyító kód TECHNIKÁJA nagyon egyszerű, és mindenkinek mindig kéznél van:  2 kezünkkel stimulálunk 4 meghatározott pontot, meghatározott sorrendben és ideig a fejünkön. Ezek a  pontok – homlokpont, ádámcsutka, fültő, halánték – szervi szinten mirigyek, ezek felelősek a stresszhormonok előállításáért, és kódolás közben ezeket a mirigyeket nyugtatjuk meg. Erre a 4 gyógyító központra irányítjuk az ujjainkból áramló fényt, tehát azt képzeljük, hogy a testünktől nagyjából 4-7 cm-re lévő ujjaink fényforrások, mintha zseblámpa lenne az összes ujjunk. Röviden ennyi a technikai része, amely kb. 6 percet vesz igénybe. Ha a gyógyító kódhoz hozzákapcsoljuk a szeretetkódot is (plussz 3 pozíció: szív, homlok, fejtető), akkor naponta kb. 10 perc.

A kódolást megelőzi egy ima

Ez egy olyan szándéknyilatkozat, mellyel parancsot adok a tudatalattimnak, hogy az életem melyik területének a problémájával foglalkozzon, amiben szeretném a változást. Minél pontosabban meg tudom nevezni a problémát, annál jobb. És itt van az a pont, ahol a gyógyító kódot össze tudom kapcsolni a csoportos Test- és Lélekhangoláson tapasztaltakkal, ugyanis ha tudom, hogy honnan ered, tehát milyen lelki előzménye van a problémámnak, akkor eggyel mélyebb szintről tudom indítani a kódolást. Minél pontosabb, minél célirányosabb, mélyebb a meghatározás, annál nagyobb az esélye a változásnak.

Az imának sokféle változata van, én ezt a változatot használom: Kérem, hogy minden a  ………….-hoz kapcsolódó ismert és nem ismert negatív kép, egészségtelen meggyőződés, destruktív sejtmemória és az összes testi probléma kiderüljön, kinyíljon, meggyógyuljon azáltal, hogy megtölt a fény, az élet és az Isten szeretete. Azt is kérem, hogy a gyógyulás Isten igazsága szerint történjen. Köszönöm.

(A kép a 2025.05.18-i csoportos programon készült)

A kipontozott rész az, amit segítek kiegészíteni minden kliensnek az állítás alapján tapasztaltak segítségével, és amit otthon, egyedül  végezhet azért, hogy a benne lévő félelem helyét megtölthesse szeretettel. (A nap végén együtt meg is csináljuk a kódolást.)

Mennyi ideig tart a kódolás?

Én minimum 3 hetet szoktam javasolni, ennyi mindenképpen kell ahhoz, hogy rögzítsük a megtapasztaltakat. A határ a csillagos ég.

Ha Te egyedül szeretnél kódolni, illetve érdekel ez a téma, az erről szóló könyvet ezen a címen találod: Alexander Loyd – Ben Johnson: A gyógyító kód; de ha a könyvet nem szeretnéd megvenni, csak olvasgatni szeretnél róla, sok információt találsz erről az interneten is.

Üdvözlettel: Házas Margit

A Mi az a Gyógyító kód? Hogyan kapcsoltam hozzá a Test- és Lélekhangoláshoz? bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

ÉN + (én meg az anyám, meg az apám, meg a párom, meg a gyerekeim) = ?

Amíg vannak érzelmi elakadásaink, mindig lesz körülöttünk valaki, valami, aki zavarni fog. Mindig lesz valaki kéznél, aki lesz szíves megmutatni azt, amit elhomályosítottunk magunkban. Ha nem anyánk, akkor apánk, ha nem a szüleink, akkor a párunk, ha nem a szüleink, és nem a párunk, akkor valamelyik gyermekünk, de tuti, hogy találunk OTTHON valakit, aki „felhomályosít” bennünket ez ügyben.

A családi rendszerben a szülők állnak a vizsgálódás élén, egyszerűen azért, mert szüleink álltak hozzánk a legközelebb először, így ők a legalkalmasabb személyek arra, hogy felismertessék a velünk született érzelmi világunkat.

Másodsorban a párunk, akit aszerint választunk, ahogy a szülők tükrözték számunkra ezt az érzelmi világot,  és ahogyan mi gondoltuk, hogy gondolkodnak rólunk, és éreznek irántunk. A párkapcsolat az, amiből a legkönnyebben ki tud mindenki lépni, ha nem tetszik a tükörkép. Ha viszont nem néztünk bele  a párkapcsolati tükörbe, nem hoztuk felszínre magunkban árnyékrészeinket, akkor hiába lépünk ki a kapcsolatból, a következővel kezdődik előlről, vagy az élet más területén tapasztalunk ugyanolyan intenzitású nehézségeket.

A rendszer 3. szintjét a gyermekeink képviselik, ami az előző szint fordítottja abból a szempontból, hogy innen lépünk ki a legnehezebben, és ha mégis kilépünk, ez okozza a legnagyobb sebet az ember szívében. Amilyen intenzitású feszült érzésekkel éli az életét a szülő, a gyermeke pontosan olyan rezgésű feszültséggel éli a sajátját. Minél tovább él a feszültség, annál inkább valószínű, hogy ez a szülőben vagy a gyermekben testi tünetekben is megmutatkozik, és minél kisebb a gyermek, az ő tünete annál inkább megmutatja, hogy van valami olyasmi a szülőben, amit az nem akar tudomást venni, vagy nem tudja megoldani egy élethelyzetét.

Ha anélkül visszük a gyermekünket segítő helyekre, hogy mi szülők a magunk részét kivennénk, a változás mindig csak ideiglenes lehet, hiszen a gyermek dolga pont az, hogy rávilágítson a bennünk lévő elrejtett részekre, arra, amit fényre kell hozni.  Igazából nem a gyermekünkkel van baj, illetve nem azzal, aki mellettünk van, vagy problémát okoz, hanem pillanatnyilag ő a legalkalmasabb arra, hogy felismerjük az érzelmi csomagunkat magunkban, és azt a megfelelő polcra helyezzük. Tehát akivel bajunk van, ő az aktuális tükör számunkra életutunkon.

A családi rendszer mezője az, ami megmutatja, hova nézzünk a megoldás érdekében, de ránk bízza, hogy ebből mennyit vagyunk képesek befogadni.  Felesleges attól félni, hogy itt valami olyasmit fogunk meglátni, amivel nem tudunk mit kezdeni, mert az elménk ilyenkor azonnal leblokkolja az elmén túli világból érkező információt.

Üdvözlettel: Házas Margit

Ui: A közös munka során nem a valódi családod jelenik meg, hanem annak a képnek az energetikai mezője, amit őrzöl a szívedben a családoddal kapcsolatban.

A KISOKOS a családi rendszer energetikai mezőjéről bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

• Amelyik nincs benne a SORSUNKBAN.

A számmisztikai képletünkből tökéletesen látszik, hogy honnan indul, és milyen irányba törekszik a sorsunk. Arról az energetikai csomagról, amit elmével  ÉN-nek nevezünk, már a születése pillanatában eldől, hogy milyen irányban bontja ki magát. És az is megvan, hogy ez az irányba állított csomag milyen típusú energetikai rendszerrel (karakterrel/személyiséggel) bír. Ez utóbbit az ember születésnapjából kiindulva határozza meg a számmisztika, arra a pitagoraszi elvre építve, hogy a számok nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is hordoznak. 9 fő karakter van, és ebből minimum egy az életünk végéig jellemző lesz ránk, ezen nem tudunk változtatni. Ám a karaktereken belül  vannak további szintek. Ezek az úgynevezett rezgésszintek már nem állandóak, itt van mozgási lehetőségünk, van választási lehetőségünk. A rezgéskülönbség a fő oka annak, ha nagy különbséget látsz két azonos születésnapszámmal rendelkező ember között.

A változásod egyik alapfeltétele:  Ismerd meg, ki vagy te a karakterjegyed alapján!

Ha a karakterjegyeddel  megismerkedsz, akkor azt is tudni fogod, hogy milyen főbb minőségeket, vagy másként témákat választottál megtapasztalásra pont ott, ahova akartál születni. A származási családodban. Tudom, hogy az ELMÉDNEK ezt a legnehezebb elfogadni, hogy nemcsak az adott, hogy

1. ki van a csomagban, (ehhez elég  a születésnapszámod)
2. merre halad az útja, (ehhez a teljes dátum szükséges, hogy mátrixot és időpiramist készítsek)
3. de még az is, hogy milyen jellegű családból!?

Ha nagyon sérült mintázatokkal rendelkező családba születtél bele, akkor megértem, hogy neked az az igaznak tűnő válaszod erre, hogy „ennyire bolond nem lehettem, hogy ezt a családot választottam.”  A logika szerint igazad is van, egy épelméjű ember sem választ pl. bántalmazó családot tapasztalásra, de az életnek nem létezik, vagy inkább azt mondanám, hogy másfajta logikája létezik. Ezt a másfajta logikát is meg lehet ismerni, és sorsutunk szolgálatába állítani. Itt VAN VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGED!

A változásod másik alapfeltétele: Ismerd meg az alap-rezgésszintedet!

Ahhoz, hogy megnézhesd, hogy az a csomag, akit ÉN-nek nevezel, aki beleszületett a családjába, az milyen ALAPREZGÉST hozott magával, ahhoz bizony csak egyedül te kellesz és az érzéseid őszinte felvállalása.

Mit érzel, amikor a szüleidre gondolsz? Egyből feljönnek rossz érzések, gondolatok, félelmek, fájdalmak, aggodalmak? Talán még konkrét testi tüneteid is lesznek? Ez mindenképpen arra utal, hogy alacsony szinten rezegsz. (Akkor is rezeghetsz alacsony szinten, ha nálad semmit nem indít be a téma.) Ebben az esetben hiába vannak a csomagodban szép és jó dolgok, azokat nem fogod tudni élvezni, mert az ahhoz kapcsolódó érzések nem ott vannak, ahol a Te alaprezgésed. És ez fordítva is igaz! Ha neked az alaprezgésed (a fényerőd) magas, akkor hiába történik veled olyan dolog, ami egy másik embert már rég térdre kényszerített volna, téged nem fog. A múlt érzései egészen addig meghatározzák a jelenedet, elveszik az életenergiádat, amíg szembe nem nézel velük, és szabadjára nem engeded őket.

Arra, hogy a karaktered és a sorsod változzon, sem neked, sem a segítőnek nincs ráhatása, de arra, hogy több legyen a lelki erőd a sorsod viseléséhez, hogy könnyebben érezhesd magad, arra igenis van. A rezgésszintedet bármikor bármivel emelheted. ITT VAN VÁLASZTÁSOD!

Ha Te eljössz hozzám,  a problémád lehet, hogy meg fog szűnni; de lehet, hogy nem. Viszont  érezni fogod az erőt magadban, és nem hagyod, hogy a probléma miatt az élet szépségei kimaradjanak a világodból. Igaz, hogy probléma van, de  MOST madárcsicsergés is van, meg tavasz is van, meg eső is van, meg virágzó fák is vannak. Az életedhez való hozzáállásod lesz más, mert elégedett leszel azzal, talán még hálás is mindazért, ami van, és nem azt várod, hogy olyan külvilági dolgok hozzák el a boldogságot, amelyek MOST nincsenek az életedben. Miközben ezt a blogot írom, hullámokban tör rám a fejfájás. Már ritkán gondolom végig, hogy mitől van, ha kell, akkor úgyis meg fog érkezni hozzám ez a tudás. Igaz, hogy fejfájás van, de MOST madárcsicsergés is van, meg tavasz is van, meg eső is van, meg virágzó fák is vannak. És én ezt úgy imádom a saját kertemet szemlélve hallgatni, élvezni.

Sors vagy szabad akarat?

Összefoglalva:

1. A sorsod készen van, ezen nem tudsz változtatni, a karakteredhez és a sorsutadhoz tartozó szellemi törvényekkel kapcsolatban tapasztalatokat fogsz gyűjteni, amíg csak az élet áramlik rajtad keresztül.  Ezek milyenségét megismerheted a számmisztika segítségével.

2. A frekvenciaszinted is adott – tehát ezt a szintet aktiválja benned a családod, ez az, amit hoztál magaddal születésedkor, ők csak rámutatnak erre -, erre viszont van ráhatásod, mert VAN VÁLASZTÁSOD! Ha ezt sikerül emelni bármilyen neked tetsző segítő módszerrel, az egód azt mondja, megváltoztattam az életemet, sorsomat. Pedig nem, csak az történik, hogy az az energetikai csomag, Te, aki úton van, életben van, az magasabb polcra kerül, ezáltal meglátja azokat a lehetőségeket, amelyeket eddig nem látott. Pedig azok addig is ott voltak. Néha hullámvasutazunk egyet frekvenciaszintek terén, de sokkal gyorsabban visszatalálunk arra a magasabb szintre, amelyre egyszer már sikerült feltornázni magunkat. Mert ITT VAN VÁLASZTÁSUNK!

Nahát, ki gondolta volna, hogy benne van a numerológiai képletemben a természettel való mély kapcsolódási vágy, de az útmutatás, a mások szolgálata, támogatása, öngyógyításának segítése is? 😊 Annak, aki bejelentkezik hozzám, mindenképpen elkészítem a numerológiai elemzését, mert egy kiindulási alapnak kiváló.

Szeretettel várlak, mert tudom, hogy VAN VÁLASZTÁSOD!

Házas Margit

2025. március 13.

Ui: Rájöttem: Telihold, meg Vérhold, meg 10 milliószoros nap, meg frontok, meg szélfújás, meg ….  De azért a fejem az továbbra is fájt. 

A Sors vagy szabad akarat? bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.

Rómeó nélkül nincs Júlia. Júlia nélkül nincs Rómeó. Minden ember szerethető, és én mégis azzal az emberrel élek, akivel. Valamiért. A valami, az OK én vagyok.

Az a nő, aki folyton a párját szidja, valójában Júliával elégedetlen. Az a férfi, aki a párját szidja, valójában Rómeóval elégedetlen. Mindketten a korlátozó hitrendszeri gondolataiktól szenvednek. Júlia lecserélheti-e a párját egy másik férfira? Rómeó lecserélheti-e a párját egy másik nőre? Persze, mindent lehet, ugyanis nem ez a lényeg. Ha be is válik, akkor az élete egy másik területén kap kihívásokat az ember.

A lényeg, hogy  az élet mindenképpen talál egy olyan teret az emberi léleknek, ahol a jól megszokott rezgésszinten tanyázhat az ember (mindenkinek van egy érzelmi tartománya, amit visz magával mindenhova), pontosan ott, ahol előtte. Ha mi nem nézünk rá erre az érzelmi tartományos bőröndre, amelyek a korlátozó hitrendszeri gondolataink következtében jönnek létre, akkor a világon semmilyen változás nem történik az érzelmi megélésünkben. A bőrönd ugyanaz. Aztán az ember lánya néz, mint Rozi a moziban, hogy miért történik meg vele ugyanaz, vagy miért tér vissza az életébe ugyanaz a történet és/vagy érzés? Miért nem lehet boldog?

Soha nem lehetsz boldog, ha nem találkozol a belső gyermekkel. A belső gyermekről már sokan, sokfélét mondtak, köztük én is, és az én életemben is újabb és újabb jelentéstartalmakkal bővül ez a fogalom. Ha a Te belső gyermeked mélyen alszik, akkor Te nem olvasod ezt a levelet, és nem gondolkozol el azon, hogy itt legyél-e ezen a programon, amit a hírlevél végén ajánlok neked. Vagy ha el is gondolkozol, akkor találsz őrületesen igaznak tűnő kifogásokat, hogy miért is nem tudsz jönni.  Most nem sorolom fel, milyen kifogásokat gyártanak az emberek azért, hogy ne kelljen belenézni a saját érzelmi táskájukba, csak egyet említek:  az ötszörösét elköltik a belső gyermekükre rosszul, és azt mondják, nincs pénzük ilyen programon részt venni. 🙂 🙂 🙂

Ha viszont már ébredezel, az azt is jelenti, hogy az önszeretetre való igény megjelent benned. Hogy mitől függ az ébredés, azt nem lehet mindenkinél tudni, de a szenvedés, és az „ebből nekem most már kurvára elegem van,”  egy nagy ébresztő gyomros szokott lenni. Minden szenvedés önmagad szeretetének megtagadása.  Ahhoz, aki valójában vagy, semmi köze ennek a zűrzavarnak, amit a történések kapcsán érzel.

Aki aludni akar, azt nem szabad felébreszteni, aki viszont ébredezik, – és nem akarja azzal a maszlaggal etetni magát, hogy csak másoknak van köze a saját rossz érzéseihez -, azt szeretettel kell fogadni.

Mit tegyél, ha boldog akarsz lenni?  Nézz rá egy élethelyzetre másként. Pl. egy egyéni vagy csoportos programon nálam. Az önszeretet szemüvegén keresztül.  A belső gyermek megfogja a kezedet, és megmutatja, hol van az az élethelyzet, amikor Te elhittél valamit magadról, ami nem igaz. Ezért volt olyan fájdalmas. Mert Te tudtad az igazságot. De mivel gyermek voltál, és úgy hitted, hogy a családod, a felmenőid és a körülötted élők is ezt hiszik, ezért elaltattad a benned lévő szeretetet. Most Te vagy az, aki megteremti azokat az élethelyzeteket, ahol szenved, ahol igaznak találja azt, amit elhitt magáról. DE minden szenvedés téged szolgál. Fel akarja ébreszteni a benned alvó igazságot önmagadról. Hogy Te szerethető vagy, akkor is, ha éppen most valami nagy marhaságot csináltál, vagy éppen veled csináltak. Ez egy következmény. Következménye annak, hogy megtagadtad magadtól a szerethetőségedet.

Üdvözlettel: Házas Margit

A „Ó, Rómeó, mért vagy te Rómeó?” bejegyzés először Házas Margit.hu-én jelent meg.